12. és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;
13. és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen!“
14. „Mert ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát nektek is mennyei Atyátok.
15. Ha pedig nem bocsátjátok meg az embereknek vétkeiket, mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.“
16. „Amikor pedig böjtöltök, ne legyen komor a nézésetek, mint a képmutatóké, akik eltorzítják arcukat, hogy lássák az emberek, hogy ők böjtölnek. Bizony mondom néktek, elvették jutalmukat.
17. Te pedig, amikor böjtölsz, kend meg fejedet, és orcádat mosd meg,
18. hogy ne az emberek lássák böjtölésedet, hanem a te Atyád, aki titkon van, és a te Atyád, aki a titokban is lát, megfizet neked.“
19. „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják,
20. hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és ahol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják.