2. Megkötözték, elvitték és átadták Poncius Pilátusnak, a helytartónak.
3. Akkor látta Júdás, aki őt elárulta, hogy elítélték, megbánta tettét, és visszavitte a harminc ezüstpénzt a főpapoknak és a véneknek,
4. és ezt mondta: „Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért.“ Azok pedig ezt mondták: „Mi közünk hozzá? A te dolgod!“
5. Ő pedig eldobta az ezüstpénzeket a templomban, eltávozott, elment, és felakasztotta magát.
6. A főpapok pedig felszedték az ezüstpénzeket, és ezt mondták: „Nem szabad ezeket a templom kincsei közé tennünk, mert vér díja.“
7. Tanácsot ültek, és megvásárolták azon a Fazekasmezőt, idegenek számára temetőnek.
8. Ezért hívják ezt a mezőt Vérmezőnek mind a mai napig.
9. Ekkor teljesedett be Jeremiás próféta mondása, aki így szólott:
10. És adták a Fazekasmezőért, amint az Úr rendelte nékem.“
11. Jézus pedig ott állt a helytartó előtt, aki ezt kérdezte tőle: „Te vagy-e a zsidók királya?“ Jézus pedig ezt mondta neki: „Te mondod.“
12. És amikor a főpapok és a vének vádolták őt, semmit sem felelt.
13. Akkor ezt mondta neki Pilátus: „Nem hallod, milyen sok mindent vallanak ellened?“
14. És nem felelt neki egyetlen szóra sem, úgyhogy a helytartó igen elcsodálkozott.
15. Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani a helytartó a sokaság kedvéért, akit akarnak.