1. A hétnek első napján pedig korán reggel, amikor még sötét volt, odament a magdalai Mária a sírhoz, és látta, hogy a kő el van véve a sírról.
2. Elfutott tehát, és elment Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és mondta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették őt!“
3. Elment tehát Péter és a másik tanítvány, és elmentek a sírhoz.
4. Együtt futottak mindketten: de a másik tanítvány hamar megelőzte Pétert, és előbb jutott a sírhoz,
5. és lehajolva látta, hogy ott vannak a lepedők, de mégsem ment be.
6. Nyomban utána megjött Simon Péter is, bement a sírba, és látta, hogy a lepedők ott vannak.
7. És a keszkenő, amely a fején volt, nem együtt van a lepedőkkel, hanem külön összegöngyölítve egy helyen.
8. Akkor aztán bement a másik tanítvány is, aki először jutott a sírhoz, és látott és hitt.
9. Mert nem értették még az Írást, hogy fel kell támadnia a halálból.
10. A tanítványok ezután visszamentek az övéikhez.
11. Mária pedig kinn állt a sírnál és sírt. Amíg azonban siránkozott, behajolt a sírba,
12. és látott két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, ahol Jézus teste feküdt.