4. Egy az ő tanítványai közül, Iskáriótes Júdás, Simonnak fia, aki őt majd elárulja, ezt mondta:
5. „Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és miért nem adták a szegényeknek?“
6. Ezt pedig nem azért mondta, mintha neki a szegényekre volna gondja, hanem mivel tolvaj volt, nála volt az erszény, és amit abba tettek, elcsente.
7. Jézus erre ezt mondta: „Hagyj békét neki, az én temetésem idejére tartogatta ezt.
8. Mert szegények mindenkor vannak veletek, én pedig nem mindenkor vagyok.“
9. A zsidók közül nagy sokaság értesült arról, hogy ő ott van, és odamentek, nemcsak Jézus miatt, hanem hogy Lázárt is lássák, akit feltámasztott a halálból.
10. A papi fejedelmek pedig tanácskoztak, hogy Lázárt is megöljék,
11. mivel a zsidók közül sokan miatta mentek oda, és hittek Jézusban.
12. Másnap a nagy sokaság, amely az ünnepre jött, hallván, hogy Jézus Jeruzsálembe jön,
13. pálmaágakat vett, kiment elé, és így kiáltott: „Hozsánna: áldott, aki jön az Úrnak nevében, az Izraelnek Királya!“
14. Jézus pedig talált egy szamarat, felült rá, amint meg van írva:
15. Ne félj, Sionnak leánya, Íme, királyod jön, szamárcsikón ülve.