11. Most tehát vigyétek is végbe, hogy amiképpen a jó szándék megvolt bennetek, úgy a végrehajtás ahhoz képest valósuljon meg, amitek van.
12. Mert ha a készség megvan, az aszerint kedves, hogy kinek mije van, és nem aszerint, amije nincs.
13. Azért, hogy másoknak könnyebbségük legyen, nektek ne legyen nyomorúságtok, hanem egyenlő mérték szerint. A ti mostani bőségetek pótolja az ő hiányukat.
14. Máskor meg az ő bőségük pótolja a ti hiányotokat, hogy így egyenlőség legyen.
15. Amint meg van írva: „Aki sokat szedett, nem volt többje; aki keveset, nem volt kevesebbje.“
16. Hála legyen az Istennek, aki ugyanazt a buzgóságot oltotta értetek Titusz szívébe,
17. aki nemcsak elfogadta kérésünket, hanem nagy buzgóságában önként ment el hozzátok.