1. Végül aztán megnyitotta Jób a száját, és megátkozta születése napját.
2. Megszólalt Jób, és ezt mondta:
3. Vesszen el a nap, amelyen születtem,az éjszaka, mely tudta, hogy fiú fogant!
4. Legyen sötét az a nap,ne törődjék vele Isten odafönt,ne ragyogjon rajta napsugár!
5. Sötétség és homály vegye birtokába,felhő lakjon rajta,nappal is sötétség tegye rémisztővé!