20. Mondjátok meg Jákób házának,és hirdessétek Júdában:
21. Halljátok csak,oktalan és esztelen nép,amelynek van szeme, de nem lát,van füle, de nem hall!
22. Nem féltek engem– így szól az Úr –,nem remegtek tőlem?Hiszen én szabtam határthomokból a tengernekörökké tartó gátként,melyet nem léphet át.Ostromolja ugyan, de nem bír vele,hullámai zúgnak, de nem lépik át.
23. De ennek a népnekengedetlen és konok a szíve,állandóan lázadozik.
24. Eszükbe sem jut, hogy féljékIstenüket, az Urat,aki az őszi és a tavaszi esőtmegadja a maga idejében,és biztosítja az aratásra rendelt heteket.
25. Bűneitek miatt elmaradnak ezek,vétkeitek miatt elestek e javaktól!
26. Mert bűnösök vannak népem soraiban,orvul leselkednek, mint a madarászok,csapdát állítanak, hogy embereket fogjanak.
27. Ahogy a kalitka tele van madárral,úgy van tele házuk alattomossággal:így lettek hatalmasok és gazdagok.
28. Meghíztak, kövérek,gonosz beszédükbennem ismernek határt.Nem hoznak ítéletetaz árvák ügyében,hogy boldogulhatnának,a szegények igazát nem védik meg.
29. Ne kérjem számon ezeket– így szól az Úr –,és ne álljak bosszút az ilyen népen?!
30. Borzasztó, szörnyű dolgoktörténnek az országban:
31. A próféták hazugságot prófétálnak,a papok tetszésük szerint hatalmaskodnak,népem pedig ezt szereti!De mit tesznek majd akkor,ha eljön a vég?!