21. Nem küldtem e prófétákat,mégis igyekeztek;nem szóltam hozzájuk,mégis prófétáltak.
22. Ha tanácsülésemen ott lettek volna,akkor az én igéimethirdetnék népemnek,megtérítenék őketgonosz útjukról és gaztetteikből.
23. Nemcsak a közelben vagyok Isten– így szól az Úr –,hanem Isten vagyok a távolban is!
24. El tud-e rejtőzni valakiolyan helyre, ahol nem látom?– így szól az Úr.Nem én töltöm-e beaz eget és a földet?– így szól az Úr.
25. Hallottam, hogy mit mondanak a próféták, akik hazug módon így prófétálnak nevemben: Álmot láttam, álmot láttam!
26. Meddig tart még ez? Mit forgatnak a hazugságot prófétáló próféták a fejükben, mikor saját szívük csalárdságát prófétálják?
27. El akarják talán feledtetni népemmel az én nevemet álmaikkal, amelyeket elbeszélnek egymásnak, ahogyan Baal kedvéért őseik is elfeledték nevemet?
28. Az a próféta, aki álmot látott, mondja meg, hogy csak álom volt. De aki igét kapott, hirdesse igémet igazán!Mi köze a szalmánaka tiszta búzához?– így szól az Úr.
29. Nem olyan-e az én igém, mint a tűz– így szól az Úr –,vagy mint a sziklazúzó pöröly?
30. Ezért rátámadok az olyan prófétákra – így szól az Úr –, akik egymástól lopkodják igéimet!
31. Rátámadok az olyan prófétákra – így szól az Úr –, akik csak a szájukat járatják, és azt állítják, hogy az kijelentés.