18. Azért ezt mondja az Úr Jójákímról, Jósiás fiáról, Júda királyáról:Nem fogják így elsiratni:Jaj, bátyám! Jaj, öcsém!Így sem siratják el:Jaj, uram! Jaj, felség!
19. Úgy temetik el, mint egy szamarat;kivonszolják, kidobjákJeruzsálem kapuin.
20. Menj föl a Libánonra, és jajgass,a Básánon is hallasd hangodat!Jajgass az Abárímon,mert tönkrementek mind a szeretőid!
21. Intettelek, mikor még békében éltél,de azt mondtad: Nem hallgatok rád!Így éltél ifjúságod óta,nem hallgattál a szavamra.
22. Pásztoraidat elsodorja a szél,szeretőid fogságba mennek,te pedig majd akkor szégyenkezniés pirulni fogszminden gonoszságodért.
23. A Libánonon trónolsz,a cédrusok közt van a fészked?!Hogy fogsz majd nyögni,ha rád törnek a fájdalmak,mint a szülő asszonyra a vajúdás!
24. Életemre mondom neked, Konjáhú, Jójákím fia, Júda királya, ha pecsétgyűrű volnál is a jobb kezemen, még onnan is lehúználak! – így szól az Úr.
25. Azoknak a kezébe adlak, akik az életedre törnek, akiktől iszonyodsz: Nebukadneccarnak, Babilónia királyának és a káldeusoknak a kezébe!
26. Szülőanyáddal együtt egy másik országba doblak; nem ott születtetek, de ott fogtok meghalni!