9. Azon a napon– így szól az én Uram, az Úr –naplementét idézek elő délben,és sötétségbe borítom a földetfényes nappal.
10. Ünnepeiteket gyászra változtatom,és dalaitokat siratóénekre.Minden derékra gyászruhát vetetek,minden fejet kopasszá teszek;olyan gyászba borítom őket,amilyet az egyszülöttért tartanak.Ilyen keserves nap lesz a végük.
11. Jön majd olyan idő– így szól az én Uram, az Úr –,amikor éhínséget bocsátok a földre.Nem kenyérre fognak éhezni,és nem vízre fognak szomjazni,hanem az Úr igéjének hallgatására.
12. Támolyognak majd tengertől tengerigés északtól keletig.Bolyonganak, és keresik az Úr igéjét,de nem találják.
13. Azon a naponelepednek a szomjúságtóla szép szüzek és az ifjak,
14. akik Samária bálványára esküsznek,és így beszélnek:Dán Istenére mondom!– vagy: A beérsebai útra mondom!Elesnek, és nem kelnek fel többé!