17. Ábrahám ekkor arcra borult, de nevetett, ezt gondolta ugyanis magában: Százesztendős embernek lehet-e gyermeke? Vagy Sára kilencvenéves létére szülhet-e?
18. És ezt mondta Ábrahám az Istennek: Bárcsak Izmael életét oltalmaznád!
19. De Isten ezt mondta: Nem! Sára, a feleséged szül neked fiút, akit Izsáknak fogsz nevezni. Szövetségre lépek vele is, örök szövetségre, meg utódaival is.
20. Izmael dolgában is meghallgatlak: megáldom őt, és nagyon-nagyon megszaporítom és megsokasítom utódait. Tizenkét fejedelmet fog nemzeni, és nagy néppé teszem.
21. De szövetségre csak Izsákkal lépek, akit Sára egy esztendő múlva szül neked.
22. Miután Isten mindezeket elmondta, eltávozott Ábrahámtól.
23. Ezután fogta Ábrahám a fiát, Izmaelt meg a házában született vagy pénzen vásárolt összes szolgáját, Ábrahám háza népéből az összes férfit, és körülmetélte szeméremtestük bőrét még azon a napon, ahogyan meghagyta neki Isten.
24. Ábrahám kilencvenkilenc esztendős volt, amikor szeméremteste bőrét körülmetélték.
25. Fia, Izmael tizenhárom esztendős volt, amikor szeméremteste bőrét körülmetélték.